Számtalan típusú fából gyártanak parkettát, a hagyományos európai fafajtáktól az egzotikus fafajtákig. Felhasználás szempontjából gyakoribbak az akácfa parketták, a tölgy parketták, de nagy az érdeklődés az ébenfa és platán parketták után is.
Lerakás szempontjából három típus terjedt el.
A legrégebbi, a "szegezett" parketta, előnye a rugalmas járókomfort, könnyebb javíthatóság. Hátránya viszont, hogy előfordulhat recsegés, esetleg később a parketta mozgása, amit a parketta átrakásával
lehet orvosolni. Mostanában már alkalmazzák a parkettaragasztást
és szegezést is egyszerre, erre pl. kitűnően alkalmas a "Sika"
sávos ragasztási rendszere.
Manapság legjobban a ragasztott parketta terjedt el, aminél egyaránt fontos a jó minőségű aljzat és a jól kiválasztott, minőségi ragasztó.
Az aljzatkiegyenlítőt (tévesen "padloponozás") is gondosan kell kiválasztani, mert elég kis százalékuk alkalmas a ragasztott parketta
alá. Mi Uzin anyagokat használunk, ez az egyik legjobb ár-értékű és
minőségű termék a magyar piacon.
A megfelelő ragasztótípus kiválasztása is nagyon fontos. Sokszor találkoztunk olyan hibával, hogy olcsó vizes bázisú ragasztót használtak, és nem várták meg a 7-10 napos száradási időt így a parketta, lakkozás után idővel "teknős" lett.
Az oldószeres ragasztónál csak 2-4 napot kell várni, de így oldószert viszünk be a lakásba, és kicsit drágább is, mint a vizes bázisú. A legjobb minőség az egy, illetve a kétkomponensű műgyanta ragasztó, de ezek árszintje sajnos a legmagasabb.
A nagyobb méretű padlóknál (pl. svédpadló, esetleg hajópadló) csak
kétkomponensű műgyanta ragasztót lehet használni, illetve a Sika AcouBond-S Sistem hangszigetelő sávos rendszerét. Mi elsősorban
Uzin, Bona, Wakol ragasztókkal végezzük a parkettaragasztást.
A parketta lakkozásánál is körültekintően kell kiválasztani a legmegfelelőbb lakkot.
A csiszolást nagy finomságú,120-150-es csiszolóráccsal, egytányéros géppel fejezzük be. Így már a csiszolás végeztével is selyemfényű parkettafelületet kapunk.
Alapvetően két parketta lakktípus közül választhatunk.
Az egyik az oldószeres (pl. Ligno, Gemini, Monolakk stb.) Ezek előnye, hogy fényesebb felületet kapunk, mint a vizes lakkoknál, de 15-20 év
után is műszerekkel kimutatható a belőlük kipárolgó oldószer.
A másik a vizes bázisú parkettalakk. Ezekből létezik matt, selyemfényű
és csillogó (ez nem annyira fényes, mint az oldószeres), de nem
tartalmaz egészségre ártalmas anyagokat.
A legtöbb problémát az okozza, ha túlságosan olcsón vállalják el a lakkozást. Nem tájékozódnak, illetve meg sem kérdezik a megrendelőt, hogy a parketta milyen igénybevételnek lesz kitéve .
Egyszerűen mondanak egy olcsó árat és a leggyengébb (a legolcsóbb) anyaggal lelakkozzák. Ez nem mindig alkalmas az adott használatra. Pl. hálószobába alkalmas lakkal nem biztos, hogy az előszobában is tartós eredményt érünk el.
A lakk keménysége a hálószobai használattól a sportpályák minőségéig terjed. Érdemes tehát körültekintően kiválasztani a legmegfelelőbbet.
Újabban sok megrendelőm olajoztatni szeretné a parkettáját, amit jó szívvel tudok ajánlani, de tudni kell, hogy az olaj bár a legszebb, de a leginkább ápolásigényes bevonat. Könnyen megtanulható az ápolása, félévente-évente ápoló olajjal át kell kenni a kopott felületet.
Az általunk használt anyagok: Loba, Bona,és Pullmann lakkok és olajok.
Ha mindenre odafigyelünk, egy hosszan tartó, természetes, szép parkettaburkolatot kapunk.
Szalagparketta, laminált padló
A szalagparketta és a laminált padló ("laminált parketta") is "úsztatott" eljárással készül. Ez azt jelenti, hogy nincs az aljzathoz rögzítve, ezért
a legtökéletesebb aljzatnál is van egy kis mozgása. A két típus között nagy különbség, hogy míg a szalagparketta fából készül, a laminált
padló anyaga faipari hulladék és műgyanta. Mindkét padlófajtánál
fontos, hogy párazáró fóliát és kopogásszigetelő anyagot rakjunk alá (kivéve azoknál a típusoknál, melyeken ez gyárilag megtalálható). Kopogásszigetelő anyag lehet polifoam, habfólia, filc vagy lépésálló szigetelés (Austrotherm, hungarocell, stb.).